vissza a kezdőlapra A meddőségről
dr. Horváth László
 
M
a
g
y
a
r
 
S
z
e
x
o
l
ó
g
i
a
i
 
T
á
r
s
a
s
á
g

Meddőségről akkor beszélünk, ha a fogamzásgátlás módszereinek alkalmazása nélkül a szokásos nemi kapcsolat ellenére nem jön létre a terhesség. Amennyiben mind a két fél egészséges, szaporodásra alkalmas, úgy a párok 75%-a fél éven belül terhességet jelez vissza. Egy éven belül ez a szám 90%-ra emelkedik. Két éven belül ez az érték 95% lesz.

Ha ekkor sem áll elő terhesség, úgy meddőségről beszélünk.

A meddőség lehet elsődleges, amikor is az asszony még soha nem volt áldott állapotban. Lehet másodlagos, azaz, az asszony már egyszer, vagy többször várandós volt, de újabb terhesség nem áll elő. Vizsgálatok szerint a meddőségért az asszonyt 50%-ban lehet okolni. 35%-ban a férj a felelős. 10%-ban mindkét fél együttesen felelős. 5%-ban az oka ismeretlen.


A NŐI MEDDŐSÉG OKAIRÓL

1.) A méh és a függelékek ( petefészek, petevezeték ) gyulladásos folyamatai. Ilyenkor általában olyan szalagos, vagy lemezes lenövések keletkeznek, amelyek vagy a petesejt kipattanását, vagy annak szállítását megakadályozzák. Hüvelyen keresztül felfelé hatoló baktériumok, de gyakran felfázás okozza ezt.

2.) Mesterségesen is lehet okozni meddőséget, pl. különböző fogamzásgátlók alkalmazásával: szájon át szedett hormon készítmények, méhbe helyezett ún. “eszköz”, rekeszelő módszer (pesszárium alkalmazása), ondósejtet bénító vegyszer hüvelybe helyezése.

3.) Sajátos körülmény, amikor a petesejt nem érik meg, ill. nem tud a petefészekből kipattanni. Ilyen a policisztás ovárium szindróma. Ezt ultrahang vizsgálattal szakszerűen lehet diagnosztizálni. Ilyen esetben a menstruáció is ritkán jelentkezik.

4.) A méh helyzeti rendellenességei : a túl előrehajló, vagy a túl hátrahajló méh esetében nehezebben áll elő terhesség. Ezt két kézzel történő vizsgálattal, vagy ultrahang készülékkel történt vizsgálattal igazolni lehet.

5.) A méh fejlődési rendellenességei. A méh és a petevezetékek két cső (Müller-féle cső) összeolvadásából alakulnak ki. Amennyiben az összeolvadás részben, vagy egészben elmarad, úgy fejlődési rendellenes-ségről beszélünk, amely a meddőség oka lehet.

6.) Endometriózis : a hasüregben, rendszerint a kismedencében szerteszét olyan szigetek láthatók, amelyek szöveti szerkezete a méhnyálkahártyáéval azonos. Ilyen esetekben a menstruáció igen fájdalmas, tűrhetetlen görcsökkel jár. A folyamatot azzal magyarázzák, hogy a menstruáció alatt a leváló méhnyálkahártya nem csak a hüvely felé távozik, hanem a petevezetékeken keresztül a hasüregbe is. Itt megtapad, és ugyan azokat a szöveti változásokat szenvedi el hormonális hatásra, mint amiket a méh belhártyája teszi. Nem tisztázott az, hogy az endometriózis miért okoz meddőséget. Igen valószínű, hogy a jelenség között összefüggés van, mert amennyiben az endometriozist megszüntetik, terhesség előállhat.

7.) Hormonális zavarok, amelyek meddőséget okozhatnak a következők : az agyalapi mirigy /hypofizis/ által termelt tejelválasztást serkentő hormon /prolactin/ túltermelődése. Kevés FSH és LH termelés. Több hím nemi hormon termelődik a kelleténél. Kevés tüszőhormon termelődik, vagy éppen kevés sárgatest hormon képződik. A pajzsmirigy hormonszintjét is vizsgálni kell. Ez is okozhat meddőséget.

8.) A méhnyak nyákállományának ondósejt elleni tulajdonsága. Ismert tény, hogy a prostituáltak ritkán esnek teherbe. Ez nem csak onnan származik, hogy jártasak fogamzásgátlásban, de a nyakcsatorna mirigyei által termelt nyák ondósejt ellenanyag megbénítja a spermiumokat. Ilyenkor a spermiumok nem képesek felhatolni a méhbe.

9.) Kemény a petesejt burka /zona pellucida/. Ezt a spermium nem képes átlukasztani. Megoldás : lombikbébi módszer.

10.) Enzim zavarok : elsősorban a mellékvesekéreg hormonjainak szintézisekor fellépő kóros állapotok idézhetnek elő meddőséget, de a fejlődő lánymagzat is veszélyeztetve van, ha a terhesség alatt hím nemi hormon túlsúly éri.

11.) Bizonyos kromoszóma rendellenességek okozhatnak meddőséget, mert a női nemi szervek csökevényesen, vagy egyáltalán nem fejlődnek ki. Ilyen a TURNER szindróma, a több mint 2 X kromoszóma /X poliszómiák/, a kevert nemiség /hermafroditizmus/.


A FÉRFI MEDDŐSÉG OKAIRÓL

1.) Here leszállási zavarok. Születéskor mindkét here a herezacskóban helyezkedik el. Elég gyakori jelenség, hogy a herék egyike, vagy mindkettő vagy a hasüregben, vagy a lágyékcsatornában reked. Részben gyógyszeresen, részben óvatos sebészi beavatkozással lehet helyrehozni. Ha ezek a gyógymódok elmaradnak : meddőség állhat elő.

2.) Heresorvadás. Ennek oka részben vérellátási zavar, amely lehet artériás eredetű, de gyakoribb a vénás eredet /viszérsérv/. Ritkább a gyulladás utáni állapot /mumpsz, gonorrhoea=tripper=kankó, tbc./

3.) Gyermekkorban elszenvedett olyan terápia, amely a sejteket öli meg /fehérvérűség/.

4.) Kiherélés /kasztráció/ utáni állapot. Ezt a műtétet rendszerint a here rosszindulatú daganata miatt végzik el, de nem egyszer a heréket ért súlyos sérülés miatt kell eltávolítani.

5.) Ritka jelenség a “CSUPÁN SERTOLI SEJT” szindróma. Ilyenkor a herékben őssejtek nincsenek, csak támasztó sejtek láthatók. Természetesen az ondóban nincs spermium.

6.) Sajátos immunállapot megakadályozza azt, hogy a spermiumok megérjenek. Ilyenkor a herékben őssejtek láthatók, de azok átalakulása elmarad, /spermatogenetic arrest/.

7.) A here kivezető csatornájának a hiánya /apláziája/.

8.) Béna ondósejtek/necrospermia/. Oka lehet a savas ondó, de toxikus állapotok, továbbá a KARTAGENER szindróma okozhatja. Erre jellemző, hogy a csillóval rendelkező sejtek, így a spermiumok is csökevényes és nem mozgó csillókkal alakulnak ki.

9.) Hormonális zavarok : LEIDIG sejt hiánya. Ebben az esetben a Hím nemi hormont /tesztoszteron/ termelő sejtek nem alakulnak ki a herékben.

10.) Tesztikuláris feminizáció /MORRIS-szindróma/. Ránézésre nőnek tűnő alkat, de rejtett heréi vannak. Kromoszomálisan is férfinak minősül /46,XY/. Oka a célsejtek tesztoszteron hormonra nem érzékenyek. Van olyan kórkép is, amikor az FSH és az LH mennyisége jóval nagyobb a kelleténél, de a herék erre nem reagálnak /hypergonadotrop-hypogonadizmus/. Ebbe a csoportba soroljuk a herék kötőszövetes túltengését /fibrosis testis/. Ilyenkor a here által termelt tesztoszteron nem jut be a spermiumokat termelő csatornácskákba. Így az ondósejt képződés elmarad.

11.) Enzim zavarok ritkán okoznak férfi meddőséget. Mégis meg kell említenünk a tesztoszteron molekula képződésének zavarait, aminek oka egy-egy bizonyos enzim hiány.

12.) Kromoszóma rendellenességek is okozhatnak férfi meddőséget. Ilyen a KLINEFELTER-szindróma, amelynek kromoszóma rendellenessége abból áll, hogy a nemi kromoszómákból 2 darab X és egy Y van jelen. Tehát nem 46, hanem 47 kromoszómája van az illetőnek. Tehát részben fiú is meg lány is. Ismerős, hogy az Y kromoszóma rendellenességei meddőséget okozhatnak. Ilyenek a sérült /törött/ hosszú, vagy rövid kar, a gyűrű Y, valamint harántul felezett Y kromoszóma /Y izokromoszóma/.

13.) Ismert állapot az ondó hiány. Orgazmuskor ondó nem lövell ki. Ennek oka részben az ún. retrográd ejakuláció, azaz az ondó nem a húgycsövön keresztül távozik, hanem a húgyhólyagba ürül és az első vizelettel távozik. Oka lehet még a dülmirigy túltengés /prosztata hipertrófia/. Tudni kell, hogy a here vezetéke /ductus deferens/ átfúrja a prosztatát és úgy szájadzik be a húgycsőbe. Ha a prosztata túlteng, elnyomja a herevezetéket és meggátolja az ondó távozását.


AMIKOR A MEDDŐSÉGÉRT MINDKÉT FÉL FELELŐS

1.) A méhnyak nyákállománya spermium ellenanyagot tartalmaz. Ennek oka lehet fővércsoport /AB0/, Rh csoport, valamint fehérvérsejt csoport /HLA/ összeférhetetlenség. Okozhatja ezt gyakori szex-partner csere /promiscuitas/ is. Lásd a prostituáltak ritkán esnek teherbe.

2.) Kapacitációs zavar. Amikor a spermium végig vándorol a méh üregében sajátos állapotváltozáson esik át. A fej felszínén a sejthártya “leépül” és így a spermium “sapkájában” lévő enzimek könnyen megemésztik egy helyen a petesejt hártyáját /zona pellucida/. Ezt a jelenséget nevezik kapacitációnak. Amennyiben ez valami miatt elmarad, a megtermékenyítés nem jön létre.


Továbbiakat olvashat a témáról dr. Lux Elvira: Anyának születtem? c. könyvében.

 
A BDSM világa belülről Vissza a Cikkek főoldalára A nemi aktus