A jó szexuális működés egyik feltétele a hibátlan biológiai (testi) fejlődés. Ez önmagában nem ad elégséges magyarázatot az emberi szexualitásra. Ez a funkció nem kizárólag ösztönvezérelt. A harmonikus működés tanulható, tanulandó és ezért javítható is.

Mai tudásunk szerint a szexuális működés, viselkedés egy hosszú , bonyolult fejlődési folyamatban alakul ki. Ez a történet a fogantatástól az élet végéig tart. Biológiai lélektani és társadalmi- kulturális tényezők összhatása alakítja. Ugyanez a hármas hatóerő szabályozza is a szexuális életet. Az emberi szexualitásban döntő a lélektani, társadalmi szabályozás. Mindezek miatt a helyes megértéshez szükséges a biológiai alapok a pszicho szexuális fejlődés és az adott társadalom szexuális értékrendjének ismerete.

A szexterápiáról 1970 óta beszélhetünk. A pszichoterápia fokális, rövid változata abból indul ki, hogy a libidó (szexuális vágy), az izgalomba kerülés és az orgazmus (kielégülés) minden ember természetes lehetősége, képessége. Ha ezek nem működnek, a páciensnek és a terepeutának közös munkával meg kell keresni -az akadályokat, és el kell azokat hárítani.

A terápiás munkában az egyéni fejlődést igyekszünk megérteni. Ez egy hosszabb ideig tartó „beszélgetés sorozat” keretében zajlik, ha lehetséges a párkapcsolat mindkét részt vevőjével. A panaszok és tünetek nagyon részletes megbeszélése után kerül sor a közös munka „ játékszabályainak”, menetének ismertetésére. Ezt követően a pszichológus tájékozódik a páciens családi hátteréről: szüleiről, testvéreiről, a családi érzelmi életéről, légköréről, a páciens élettörténetéről, fejlődéséről, hangsúlyosan a szex-fejlődésről. Adatokat gyűjt a páciens korábbi és jelenlegi emberi kapcsolat-mintáiról, párkapcsolatairól, feltérképezi az eddigi szexuális ismereteit, tapasztalatait. A közös munkában a páciens fokozatosan megtanul nyíltan, őszintén fogalmazni, beszélni a szexről. Ez segíti, hogy a pár egymással is tudjon beszélni erről a témáról. Ha a bevezető szakaszban a szex-működést befolyásoló testi betegség, vagy annak gyanúja merül fel, azt orvosi segítséggel rendezni kell. Néhány óra után el kell dönteni, hogy a szexuális probléma szex-terápiával rendezhető-e, vagy más pszichoterápiás módszer szükséges a hatékony segítéshez.

Milyen panaszok, problémák rendezéséhez alkalmas a szex-terápia?

1. Olyan esetekben, amikor a libido (szexuális vágy) „nagyon erős” vagy „nagyon gyenge”, illetve a partnerek igénye jelentősen különbözik. Fontos ilyenkor tisztázni, hogy a kapcsolat első szakaszában is megvolt-e ez a különbség, vagy a kapcsolat későbbi szakaszában fokozatosan, illetve hirtelen alakult-e ki. Ez a probléma a hétköznapokban úgy nyilvánul meg,, hogy állandó viták vannak az együttlétek gyakoriságáról.

2. Előfordul, hogy megfelelő ingerlés ellenére sem indul el, vagy lassú, akadozó az izgalomba kerülés. Az is megtörténhet, hogy a folyamat elindul, de valamilyen szinten elakad. Ennek következménye, hogy a nőknél nem alakul ki a nemi szerv nedvesedése, a hüvelybemenet megnyílása, a férfiaknál pedig a hüvelybevezetésre alkalmas merevedés. Ilyen esetekben a terápia feladata az egyéni erogén zónák (ingerelhető testtájak) feltérképezése, és ezek hatékony ingerlési módjának felderítése, és begyakoroltatás az előjáték alatt.

3. Gyakori panasz, elsősorban nőknél, hogy elmarad az orgazmus (kielégülés), illetve ritkán „nehezen”, esetlegesen következik be. Igen sokszor okoz problémát ha a férfi kielégülése „túl gyorsan” következik be, azaz a korai magömlés a panasz. Ezeknek a hátterében az is lehet az ok, hogy a nő nem tanulta meg biztonságosan a kielégülést. Férfi esetében pedig a gyors reagálás egyik oka lehet, hogy reális igényénél ritkábban jut kielégüléshez. A terápia feladata összetett. Alapvető, hogy mindketten megtalálják egyéni szexuális reagálási mintáikat és megtanulják biztonsággal, egymással összehangoltan működtetni azt.

4. Nem ritka panasz, nőknél gyakoribb, hogy a hüvelybevezetéskor fájdalom jelentkezik. Ennek hátterében lehet egy sajnálatosan gyakori hüvelygyulladás, vagy száraz és szűk, „bezárult” hüvelybemenet (vaginizmus). Ilyenkor is szakorvosi konzultáció szükséges a szex-terápia érdemi megkezdése előtt.

5. Akadálya lehet a harmonikus szerelmeskedésnek a szextől való félelem, undor, ellenérzés az együttlétek egyes formáitól, velejáróitól. Például elutasított testhelyzetek, ingerlési módok, viszolygás a váladékoktól. Napjainkban is találkozunk olyan megítéléssel, hogy a szex „bűnös”, tisztátalan, tiltott tevékenység. A szex-terápia mindezek feloldására törekszik, illetve javasol más pszichoterápiás módszert, segítséget.

Foglaljuk össze röviden a szexuális problémák leggyakoribb okait.

• Tájékozatlanság, illetve téves vélekedések a szexuális működésről.


• Tapasztalatlanság, gyakorlatlanság.


• Teljesítményszorongás.


• A pár nem tud egymással beszélni a szexről (kommunikációs zavar).


• Nagyon kellemetlen tapasztalatok, élmények (traumák) a szexszel kapcsolatosan.

A szexuális működés zavarainak rendezéséhez hosszú ideig tartó, „beszélgetés”-sorozat, rendszeres, türelmes pszichológiai munka szükséges. Reálisan csak így lehet fokozatos javulásra számítani. A pár együttműködése fontos feltétele az eredményes szex-terápiának.

Összefoglalva tehát; újra kell tanulni a harmonikus szexuális működés feltétel-rendszerét, át kell írni a szerelmeskedés forgatókönyvét, és természetesen, szorgalmasan „gyakorolni” kell.